Fehérjenövények jövője az EU-ban

Fehérjenövények jövője az EU-ban

A COPA&COGECA (Európai Gazdálkodók (COPA) és Európai Termelőszövetkezetek (COGECA) Egyesülete), a FEFAC (Európai Takarmánygyártók Szövetsége) és az EUROSEEDS (a páneurópai növénynemesítési és vetőmagtermelési ágazat uniós szintű szervezete) az európai zöld megállapodás, a termelőtől az asztalig, valamint a biodiverzitás stratégiban foglaltak értelmében felkérik az Európai Bizottságot arra, hogy vállaljon vezető szerepet a növényi alapú fehérjék előállításának előremozdításában.


2022. július 20.

A növényi alapú fehérje elengedhetetlen összetevője az állati takarmányozásnak, és a változó humán étkezési szokások eredményeképpen egyre nagyobb arányban kerül az emberi étrendbe is. 2013 óta az európai uniós hüvelyes termékek előállítása nagy mértékben fokozódott, köszönhetően annak, hogy a flexitarianizmus, vegetarianizmus és a veganizmus egyre bővülő követőtáborral bírnak.

Az EU évtizedek óta import útján fedezi a magas fehérjetartalmú élelmiszerek iránti igényt, amely egyre kifejezettebben jelentkezik. Kétségtelen, hogy az Uniónak lépéseket kell tennie az uniós források gyarapítása, és a külhoni függőségek csökkentése érdekében. Mint azt az allabotfeed.net takarmányozási portálon olvasható, a helyzet sürgős orvoslást igényel.

A cél a versenyképes, a keresleti oldalt teljes egészében európai forrásból fedező fehérjenövény-előállítási stratégia megvalósítása, amely tartalmazza a termelők támogatását a klimatikus, gazdasági, valamint technológiai kihívásokhoz való alkalmazkodásban, valamint abban, hogy minőségi és mennyiségi értelemben megfelelő árut állíthassanak elő. A célok elérése érdekében pedig konzisztens európai szakpolitika megvalósítására van szükség, de egy biztos, a célok elérésére nincsen egyszerű recept.

Célkitűzések

A KAP (Közös Agrárpolitika) segítségével növelni a fehérjenövények vetésterületét (de nem kizárólag a szójáét).

Lehetővé kell tenni az európai fehérjeforrások előteremtését, melyek a globális piaci kínálat szempontjából is versenyképesek.

A „termőföldtől az asztalig” stratégia és a KAP célkitűzései közötti egyensúly megteremtése hatékony tervek kidolgozásával a beruházások, innováció és a kutatás hosszú távú támogatása érdekében az egész értékláncban.

A fenntarthatóbb termelést lehetővé tevő kutatási beruházások támogatása egy külön erre a célra kialakított stratégia segítségével.

A növények igényeihez illeszkedő, laboratóriumi vizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási stratégia kidolgozása, precíziós mezőgazdasági technológiák alkalmazása.

A betegségekkel, kártevőkkel, klimatikus hatásokkal szemben ellenállóbb növények nemesítésének támogatása.

Egy uniós szinten harmonizált nyilvántartási rendszer fenntartása, amely információkat szolgáltat az egyes növények, illetve azok fehérjetartalmával kapcsolatban.

A növények nitrogénfelvételi képességének javítása.

A fenn említett szervezetek szerint nincs könnyű megoldás az EU fehérjegazdag forrásainak bővítésére. A növénynemesítés, a termesztés-, illetve feldolgozási technológiák fejlődése ellenére Európa rövid, illetve közép távon valószínűleg nem lesz képes teljes önellátásra, különösen az egyes nemesítési technológiák, növényvédő szerek és műtrágyák korlátozott hozzáférhetősége miatt.

Forrás: Agrofórum
Fotó: Agrofórum